A kalahorák neveiről

A M*-kártya fórumán kérdezték tőlem a következőt a Százháborúval kapcsolatban: "Ki az a Velraen? Úgy tűnik, hogy egy kalahora, de ilyen nevűről még soha nem hallottam/olvastam." Valóban, ez a név korábban csak egyetlen könyvben, a Hőseposzban szerepelt, ott is csak kétszer (ti. "Verlaen-ligetek" ill. "Verlaen barlangja"), ráadásul nem írtam mellé, hogy az illető egy kalahora, mert akkor és ott ennek semmi jelentősége sem volt. Most is csak azért hozom fel a dolgot, hogy látszódjon: maga a név és a koncepció már akkor létezett.

Aki már olvasta a Százháborút, és érdekli az ilyesmi, az a kattintás után megtudhat ennél többet is.

A Hőseposz függeléke

Régen nagyon szerettem a függelékeket, de már akkor is azt gondoltam, hogy csak akkor lehetnek jók, hogyha hasznosak: ha olyan érdemi információt tartalmaznak, ami segíti az olvasót a főszöveg, a történet elhelyezésében, a részletek közötti igazodásban. A Hőseposznál, amely a "szöveg a szövegben" típusú narrációra épült, a történet pedig csapongott az ynevi korok között, indokoltnak tűnt függeléket rakni a regény mögé – sok olyan fontos, világalkotó, értelmező részletről írhattam így, amiről a nézőpontkarakterek külön-külön nem tudhattak, az Ynevet szerető olvasóban viszont reményeim szerint felébredt irántuk a kíváncsiság. Arról nem is szólva, hogy jó móka volt. A kicsit gatyába rázott szöveg ezen a linken olvasható.

Abasziszról, itt és most

Hölgyek és urak: írok. A világ végén, piszok jó időben, idekint a kertben, és bizony hogy nincs kedvem a bloggal foglalkozni, mert fontosabb és most számomra kedvesebb dolgom van, épp szénné alázom a Százháború egyik szereplőjét – roppant élvezetes meló –, szóval most csak egy amolyan instant bejegyzésre futja. Többeknek valószínűleg ismerős lesz, sokaknak viszont talán nem: az alábbi egy immár öt éves háttéranyag, amely anno a netre is felkerült (még a Pyarroni vagy az Erioni harsona részeként, már nem tudom), és eredetileg az Abbitkirálynőhöz íródott. Jó szórakozást hozzá, és remélem, hogy aki érdeklődik az ilyesmi iránt, az hasznosnak találja majd.

Abasziszról

Hiánypótlás

Az ígéret szép szó, mégis sajnos sokszor adósa maradok, ezúttal azonban megoldottam a megoldhatatlannak hitt problémát. Mivel csak a történeti rész befejezésével vagyok kész, és még az is csiszolásra szorul – ez az első olvasat –, ezért csak így, blogos formában teszem közzé a Tanuria-leírás második részét, és bizony lesz majd egy harmadik is, de legalább nem maradtam el a vállalásomtól. A szokással ellentétben a folytatás most az ugrás ("Tovább") után található.

Háttéranyag: A Tanuriai Királyság (I.)

No, hát ez a nap is eljött, rendbe tettem egy rég megígért anyagot – igazából az utolsó simítások hiányoztak, kigyomlálni a tizenhárom évvel ezelőtti maradványokat, és stilárisan is átgyúrni még egyszer. A Tanuriai Királyság tinédzserkorom M* kalandjainak egyik fő színtere volt, ezért már a Hőseposzban igyekeztem kanonizálni, aztán az Abbitkirálynőben többször is említésre került, végül pedig ott játszódott a Farkas a ködben c. elbeszélésem; szóval jó úton halad a dolog. Ha és amikor elmesélem azt a történetet, amely lezárhatná a Hőseposz függőben maradt szálait, akkor Tanuria még nagyobb szerepet kaphat – de most senki ne kérdezze, hogy abból lesz-e bármi valaha is. Egyelőre álljon itt a háttéranyag első fele, Tanuria történelme P. sz. 3690-ig, aztán majd jön a második fele is (egy héten belül), csak azzal még vacakolnom kell.

Update: javítottam a XI. századi Tanuriai Királyság bukására vonatkozó évszámot, az előző dokumentumban a tervezett, és nem a Bíborgyöngyökben végül megjelent évszám szerepelt.

Tanuria 3690-ig


(A térképrészlet a Bíborgyöngyök – A fogadás c. kötetből származik, Beelze és Domoly alkotása.)