Bgy. I-II-III... 4?

Mielőtt valaki a szívéhez kapna, a cím nem arra utal, hogy negyedik kötete is lesz a Bíborgyöngyöknek, hanem csak a szavazás eredményét summázza. First things first, ahogy az angolok mondják; ezzel a kis összefoglalóval már hetek óta tartozom – aztán majd szépen sorban jön a többi ígért téma is.

Hogyan értékelnéd a Bíborgyöngyök 3-at?

Már viszem is antikváriumba	2 (7%)
1	0 (0%)
2	1 (3%)
3	4 (14%)
4	14 (51%)
5	6 (22%)

Melyik Bgy. tetszett a legjobban?

I. kötet - A fogadás	5 (20%)
II. kötet - Ármányok és álcák	6 (25%)
III. kötet - A számadás	13 (54%)

Persze huszonhét / huszonnégy szavazat nem reprezentatív, de az ember azzal dolgozik, amivel tud – és amennyire látom, még mindig itt nyilvánítottak a legtöbben véleményt, aminek külön örülök. Úgy látom – és a netes fórumos megnyilvánulásokból is ez jött le – a kötet alapvetően pozitív visszhangot kapott, sokaknak még jobban is tetszett, mint az első két könyv. Heidel Dan kolléga a blogján elkezdte módszeresen szétszedni a saját szövegeit – igen tanulságos –, érdemes szétnézni ott, bőven csöpögtet infót a kötet keletkezéséről.

Alkotói szabadság

Az alkotói szabadság az a valami, amit mindenki irigyel, mert milyen szép békés nyugodt csöndes etc. helyen lehet ugye ilyenkor az ember, egész nap pihenhet és aludhat és lábat lógathat és egyáltalán, nincs ennél jobb a világon, de aki benne van – tökig –, az eközben azzal a tudattal pihen, alszik, lógat lábat és egyáltalán, hogy neki tulajdonképpen dolgoznia kéne (alkotni), mert ez a szabadság nem tart a végtelenségig, hanem már csak hét napig, aztán hat, öt, rosszabb, mint egy bomba a 24-ben, mert ez tényleg elketyeg nulláig.

Ez kb. kellőképpen szemlélteti a lelkiállapotomat, amiről sietek kijelenteni, hogy nem is lehetne jobb egyébként, mert végre azzal foglalkozhatok, amivel szeretnék, és látom a haladást, érzem a ritmust, felvettem a tempót, látom a munka végét.

A Százháború c. előzményregényen dolgozom egyébként, itt már írtam róla – most nem ismételném el –, és mivel a szerkesztőm is rábólintott, a szemfülesek az újonnan beüzemelt stabil oldalak közt már észre is vehették, hogy kikerült belőle egy ízelítő. Egy kicsit talán olvashatóbb verzió is lesz majd belőle a Scribden, de most épp vacakol a feltöltés.

A Rőtszakáll kapcsán mindenkinek köszönöm a véleményét. Az utókor kedvéért álljon itt a vége:

Hogyan osztályoznád a Rőtszakáll c. novellát?

Untam az egészet	2 (7%)
1	0 (0%)
2	0 (0%)
3	13 (50%)
4	9 (34%)
5	2 (7%)

Részemről nagyon komolyan gondolom, hogy minden visszajelzés nagyon fontos, ezért ismét biztatnék mindenkit, hogy szöveges formában is fogalmazza meg a véleményét, mi tetszett benne, mi nem, mit miért avagy sem, és ígérem, hogy az elhangzottakat megpróbálom hasznosítani. Persze nem az a cél, hogy minden olvasói elvárásnak megfeleljek, de sok egybehangzó vélemény már segíthet kiküszöbölni a hibák nagy részét, és utána már tényleg csak "ízlés dolga" lesz a végeredmény.

Hét végi vegyes

Régóta itt áll oldalt a legutóbbi szavazás eredménye, úgyhogy kezdjük azzal. A kérdésre, hogy Mennyit fizetnél egy e-könyvért?, harmincöt válasz érkezett, és a döntő többség azt az árkategóriát jelölte meg, amelyben Magyarországon ma ezeknek az ára mozog, tehát az 500-1000 Ft közötti árat.

Semmit, mert nem olvasok ilyet	4 (11%)
Semmit, majd leszedem torrentről	3 (8%)
Legfeljebb 200 Ft-ot	1 (2%)
200-300 Ft-ot	4 (11%)
300-500 Ft-ot	8 (22%)
500-800 Ft-ot	12 (34%)
Akár 1000 Ft-ot is	3 (8%)

Persze ez semmilyen szinten nem reprezentatív felmérés, de a kérdés foglalkoztatott annyira, hogy érdekeljen mások véleménye. Néhányan eljátszottunk a gondolattal, hogy kéne kezdeni valamit ezen a téren, de hosszas beszélgetések után beláttam, hogy ehhez több pénz kellene, mint amennyit (akár több forrásból) össze tudnánk kaparni. Ráadásul, miként az várható volt, megelőztek – még akkor is, ha nem egészen azt csinálják majd, amiben mi gondolkodtunk.

A belinkelt interjúból a sorok között olvasva különben kiderül, hogy nem 500 és 1000 forint közötti könyvek lesznek: finoman, de rögtön jelzik, hogy az ebook nem az olcsósága miatt lesz kelendő. Hát drágáim: akkor viszont nem fogják megvenni. (Köszönöm azok őszinteségét, akik a kérdésemre megjelölték a torrentet.) Ma egy átlagregény ára valahol 2000 és 3500 Ft között mozog, de online vagy közvetlenül a kiadótól 15-25 %-kal olcsóbban is beszerezhető, avagy 1500-2600 Ft áron. Ha az e-könyvek ára nem megy jelentősen ez alá, akkor bizony vagy torrent, vagy régi papír lesz a választás.

Más. A hét munkával telt, de látszik, hogy nagyon máshol jár az agyam. Kedden sikerült elfelejtenem egy találkozót, csütörtökön meg egy órával korábban akartam odaérni egy másikra. Oké, gyakran vagyok szétszórt – a magánéletemben többnyire mindig –, de ha munkáról van szó, arra oda szoktam figyelni. Főleg a keddi eset kínos. Persze csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, és az is igaz, hogy kicsit túl sok volt egyszerre, többet markoltam, mint amennyit bírtam: így aztán elkavartam egy időpontot. Pech. Ma még meló – a változatosság kedvéért ez most irodai –, aztán estétől vasárnap estig SU. Meglátjuk. Ha van egy kis szerencsém és lesz elég kitartásom, három fejezet is elkészülhet.

Oldalt ismét lesz szavazás: ezúttal a Rőtszakáll c. novellámról (sajnos a szavazóbox csak kisbetűt enged használni a kérdésben, úgyhogy nemecsekernőzünk). Ki-ki értékelheti, mennyire jött be neki, avagy sem, a klasszikus 1-től 5-ig skálán, kibővítve azzal, hogy untam az egészet. Előbb-utóbb majd lesz róla önreflex, a szavazás pedig jó két hónapig kint lesz, hiszen még biztosan nem sokan olvasták. Viszont jó lenne, ha minél többen értékelnék, szóval aki gondolja, linkeljen rá. Előre is köszönöm!

Megint más, ezúttal zárásként: Wyquin (majdnem) két bekezdést is írt a kontraproduktivitásról. Jó kis gondolatébresztők, és tényleg úgy van, ahogy – én viszont arra hívnám fel a figyelmet, hogy objektív körülmények között a jó cél érdekében jól alkalmazott jó eszköz definíció szerint nem lehet kontraproduktív. A látványos példa, amit ő említ – nevezzük nevén: az MDF egyéni képviselőjelöltjeinek úgymond 'előre nem megírt, őszinte' videovallomásai –, azért lehetnek kontraproduktívak, mert a jó eszközt jó cél érdekében rosszul alkalmazzák. Az USA-ban rettentő sikert aratott ez a fajta kampány, csakhogy ott vérprofi politikusok beszéltek a kamerába, akik a fejükben tárolt üzenetpaneleket (ezek a kampányszlogenek fejlettebb formái) gyakorlott előadóként ötvözték saját gondolataikkal. Csakhogy az MDF jelöltjei többségükben nem politikusok, hanem civilek: ennek megfelelően rosszul kommunikálnak, nincsenek kiérlelt saját gondolataik pártjuk politikájáról, az üzenetpaneleket pedig nem ismerik, és csak a kampányszlogeneket adhatják tovább. Ez egy objektíven megítélhető különbség, és aki nem vette észre a kampánystratégia elején, az ordító hibát vétett.

Ennek megfelelően kontraproduktív az olyan tevékenység van döntés lehet – szerintem –, amely objektív szempontból nehezen megítélhető. Például szeretnék udvarolni egy lánynak, akinek épp válságban van a kapcsolata, és mivel barátok vagyunk, nekem önti ki a lelkét a fiújáról. Célom érdekében az a jobb, ha segítek neki megoldani a problémát, remélve, hogy ha ezen a válságon túl is jutnak, utóbb a csaj az enyém lehet, vagy ha inkább arra irányítom a "tanácsaimmal", hogy szakítsanak? Az nem kérdés, hogy erkölcsileg melyik a helyes, de most nem erről van szó. A lényeg, hogy mind a két út járható, és mind a két út eredményes lehet, de ha szakítás felé terelem őket, és a csaj rájön, hogy ezt önző okokból tettem, s ezért soha többet nem beszél velem – hát, akkor bizony kontraproduktív módszert választottam. Szubjektíve, teszem hozzá.

Vagy mi a szösz.

Döntetlen

Oldalt a szavazás dobozban látszik: Abbitkirálynő vs. Hőseposz – döntetlen. Két versenyzőnél ennek mindig megvan a lehetősége, s mivel végig fej-fej mellett haladtak, ideje lezárni a szavazást; legközelebb majd akkor lesz ez a kérdés, ha egy harmadik regény is bent áll a sorban. Az eredmény tehát:

Melyik regény tetszett jobban?

Abbitkirálynő	32 (50%)
Hőseposz	32 (50%)

Gondolkoztam, hogy mi legyen a következő szavazás, mert minden alkalommal érdekes volt ránézni, vajon változott-e az eredmény, és talán érdemes lenne újra föltenni a novellákra vonatkozó kérdést – azóta ugyanis lényegesen megnőtt a blog olvasottsága –, de azt majd inkább akkor, ha már a Karr-Khazad kapui is kint van (ha jól tudom, akkor tegnap ment nyomdába). Addig inkább egy olyan kérdést tennék fel, ami már egy ideje foglalkoztat, és talán nem csak engem: mennyit fizetnél egy fantasy e-könyvért? Most, amikor az Amazon (.com) épp bozótharcot vív ugyanebben a témában – angolul tudóknak itt és itt érdemes olvasniuk róla, pro és kontra –, ennek különben is van némi aktualitása.

Ez + az tripla

Lássuk csak, mit is. Ja igen. Szóval volt itt ez a szavazás, hogy melyik regény tetszik jobban, a Hőseposz-e, avagy az Abbitkirálynő, és bő egy hónap alatt 19 szavazat érkezett, amit köszönök szépen. Mivel mindig vannak új olvasók, úgy döntöttem, marad kint a kérdés, hátha fordul a kocka, és idővel vezetni fog az Abbitkirálynő, de ez persze nem elvárás, csak írtam valamit, hogy ne legyen túl rövid ez a poszt.

A másik, hogy mint az látszik, megint bütyköltem kicsit a modulokkal (jobb szélső sáv), felkerült közéjük egy olyan, hogy 'Twitter agymenés', mert a Twitter, ha másra nem, arra mindenképpen alkalmas, hogy engem érdeklő apróságokat megosszak bárkivel, aki kíváncsi esetleg. A kimondottan magánjellegű dolgok szerintem továbbra sem tartoznak ezek közé, de olykor egy-egy link, épp olvasott könyv, ami önálló posztot nem követel stb. könnyen bekerülhet ide. Továbbá a jövőben itt adok majd hírt arról, hogy áll a Sárkány és Unikornis, mármint napi szinten. Jól haladtam, rosszul haladtam, nem is akarok haladni, megint húztam belőle, már el is fogyott... ilyesmi.

Ugyanekkor a címkesor is rövidült: rájöttem, hogy nincs mindenre szükség külön listában, így csak a legfontosabbak illetve a legátfogóbbak maradtak. Ideje volt, mint arra Marcus is utalt a megjegyzések közt. És hogy miért csak most? Mert eddig nem tűnt fel, hogy ki lehet választani, melyek jelenjenek meg, és melyek ne. Silly me.

Az megvan, hogy Ridley Scott Mennyei királyságának Jeruzsálem-díszleteit a forgatásra felépítették Marokkóban, és még mindig állnak? GRRM itt fotózkodott velük.

Ez + az megint

Mindenkinek köszönöm, aki szavazott: hat embertől nyolc szavazat semmilyen szempontból nem számít reprezentatív eredménynek, de azért nem lepett meg, hogy a Farkas a ködben és a Zarándoklat nem kapott jelölést. Legyen itt a végeredmény, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben:

Al-Ajur veszedelme	3 (50%)
Farkas a ködben	0 (0%)
Herón könyve	1 (16%)
Istenek árvái	1 (16%)
Örökség	2 (33%)
Rúfiász	1 (16%)
Zarándoklat	0 (0%)

Másfelől a hat szavazat nem rossz, hiszen a számláló alapján napi 5-10 olvasó jár a blogra, és összesen úgy 15-20 visszatérő olvasóm lehet. Érdekes különben, hogy milyen linkekről vagy milyen keresőszavak alapján tévednek ide emberek, ha Britney Spears és Paris Hilton is szerepelne a címkék között, talán még többen lennének (na kíváncsi leszek, ez az egy bejegyzés most hoz-e valakit).

Új szavazás indult, a még ki nem vesézett novellákról pedig majd lesz bejegyzés előbb-utóbb, de mert bőven van még miről írnom, azért nem sietem el.

Az megvan, hogy George R. R. Martin kéziratban az 1100. oldalnál tart, de még mindig nem látja a végét?