2007. július 8.
Nincs jobb, mint az elvégzett munka öröme (leszámítva persze ezt-azt). Bő egy héttel az utolsó határidő lejárta után ugyan, de ma végre sikerült befejeznem egy hosszabb lélegzetű elbeszélést, amely reményeim – és sokunk reménye – szerint az ősz folyamán meg is jelenik majd. Ezúton is köszönöm a Hármaknak, hogy beleegyezésüket adták a dologhoz: remélem, az ő tetszésüket is elnyeri, amit ezúttal az ő karaktereikből faragtam.
No comments:
Post a Comment