Miután levadászott valami betévedt kitinpáncélos idegent, amely délelőtt óta kapart a hűtő mögött, a macska megtalálta a kedvenc helyét a házban, és cseppet sem lepett meg: a kispárnámat én is őszintén szeretem. Eredményei dacára egyelőre még volt szívem lepaterolni róla, de a legújabb elbeszélésembe már belenyávogta magát, és ha így folytatja, idővel főszereplő is lehet akár – ötletem éppen van rá, és a megvalósításra is van esély.
Ironikus, de a legnagyobb ellenfele Blöki-D2, a Microsoft Word háziebe, aki súgni ugyan keveset tud – folyton csak zavarna vele –, de olykor mulattat a felpislantásaival, ahogy a születő szöveget figyeli.
No comments:
Post a Comment