Sunday, February 26, 2017

Legjobb egyebek? Oscar 2017 (2.)

A legjobb film-jelölések után lássuk (lássam, legalább én, a díjkiosztó előtt), kire-mire adnám a voksot laikusként az általam is értelmezhető kategóriákban.

Legjobb rendező Még az általános iskolában (talán hetedikben) írtam és tanári segédlettel rendeztem egy kis színjátékot, meg a gimiben írtunk-játszottunk-forgattunk valami nehezen meghatározható mizét az egyik március 15-ére. Ezen bőséges tapasztalataim alapján bátran állíthatom, hogy lövésem sincs, mennyi mindent tart kézben egy rendező, tehát a következőket ennek fényében kérem értékelni. Mint az előző posztban írtam, a Moonligth-ot nem tudom filmként értelmezni, és bár jeleneteket is jól meg lehet rendezni, valahogy nem érzem, hogy akárcsak a jelenetek megérdemelnék; a Manchester by the Sea ereje pedig szerintem inkább a színészekben és a forgatókönyvben rejlik, mely utóbbit amúgy a rendező, Kenneth Lonergan írta, így őt inkább ott díjaznám. A Hacksaw Ridge zsánerfilm, és bár annak erős, rendezésben mégsem Mel Gibsont mondanám, mert csak azt csinálta, amit szokott, azért meg már kapott (Braveheart). Szóval marad Denis Villeneuve az Arrival-ért, csakhogy az a film engem vagy kétszer elvesztett nézés közben (pedig moziban láttam és a sci-fi meg Amy Adams is bejön amúgy), akkor pedig csak nem végezte jól a munkát és ott van még Damien Chazelle: La La Land. Ami azzal együtt, hogy engem nagyon felidegesített, mert egy felfújt közhelynek találtam középszerű zenékkel, tény, hogy jó ritmusú, jól összerakott, a nézők nagy részére láthatóan hatást gyakorló film, szóval egye fene, ezt megkaphatja. Legyen Damien Chazelle. De valamiért úgy érzem, hogy Barry Jenkins kapja majd a Moonlight-ért.

Wednesday, February 15, 2017

Legjobb filmek? Oscar 2017

Szeretem élőben nézni az Oscart és drukkolni a kedvenc filmekért, színészekért, s hogy az élmény teljes legyen, előtte igyekszem megnézni az összest jelölt filmet (leszámítva a kizárólag technikai díjra jelölteket). Persze ez nem mindig sikerül, de idén egész jól haladok, a fontosabb kategóriákkal már majdnem végeztem is. Szubjektív értékelések következnek, röviden.

Wednesday, September 18, 2013

Retró recenzió: Galaktika 1. és 2.

Vannak ajándékok, amelyeket nem lehet eléggé értékelni, és sci-fi rajongóként, azt hiszem, egy kb. 100 kötetes Galaktika-, Metagalaktika- és Robur-gyűjtemény ebbe a kategóriába tartozik. Azt nem ígérhetem, hogy sorra fogom venni az összeset, de hogy időnként szemezgetni fogok belőlük, azt biztos, hátha ezzel egy kicsit meghálálhatom.

Galaktika 1.
(1972, szerk.: Kuczka Péter, szerzők: Isaac Asimov, Dmitrij Alekszandrovics Bilenkin, Robert Sheckley et al., példányszám: 39.800)

Asimov novellái (Hajótörés a Vesta térségében, Évforduló) egymásra építkeznek: az első lényegében egy szituációs írás, amiből jó érzékkel hozza ki a legjobbat úgy, hogy a karakterein és a párbeszédein azért nagyon érződik, hogy ez egy korai novellája volt a második viszont, ami a cselekmény idejét és a megírás időpontját illetően is húsz évvel követi az elsőt, már egy biztos kezű, nagyon is saját hangú íróról tanúskodik, okosan továbbgondolt karakterekkel. Persze nem lélektani mélységet kell keresnünk, viszont azt kapjuk, amit Asimov nagyon jól tud: nagyon határozott vonásokkal megfestett, való életből vett mintákra alapozott szereplőket, és persze egy rejtélyt...

Tuesday, September 10, 2013

Szellemi betevő

Múlt héten a csillagok szerencsés összjátéka folytán előbb Jan van den Boomen, később Raoul Renier barátommal sikerült összefutnom néhány órára, és a hármas találkozó is csak egy hajszálon múlt (én olyan szőkésbarnának láttam, de pont felőle sütött a nap, úgyhogy majd az illetékes írótárs kijavít; jut eszembe, milyen volt a koncert?). Be kell vallanom, örömmel olvasom mindkét kolléga írásait, de összehasonlíthatatlanélmény némi sör vagy bor fölött (most valahogy mindkettejükkel fröccsöztünk) eszmét cserélni életről, irodalomról (M*-ról is persze, de azért csak mértékkel). Jó kedvre deríti az embert.

Ezzel összefüggésben meg kell említenem, hogy nem lehetek elég hálás a saját háttérországomnak, aki nem csak a tervezett (Boomen), de a váratlan (Renier) időpontokban is el tud engedni itthonról (azért mégiscsak vasárnap délután / este volt, hélló!), dacára annak, hogy sokszor hétköznap is lekésem a fürdetést.

Tuesday, September 03, 2013

Ez + az

Bütyköltem kicsit a jobboldali sávot, úgyhogy szombat óta lehet szavazni, melyik regényem tetszett eddig a legjobban. Hiába, no, az író ember kíváncsi és hiú: ha az érdekel, hogy mások regényei közül melyik tetszett a legjobban, írd meg a Molyon, én is ott szemezgetek :-)

Újraalkottam továbbá a Twitter feedet, és rögtön ki is próbáltam; átnéztem a linkeket, és kiszórtam azokat, amelyek már nem működnek a szívem szakad meg a Szürkecsuklyás honlapért, de legalább van mentésem róla ; és ritkítottam a blogokat is, törölve a megszűnteket, de meghagyva azt, ami csak inaktív, mert bármikor jöhet a feltámadás.

Ennél hosszabbra ezt most nem ereszteném, mert elég későre jár (bár csak reggel megy ki a poszt, éjjel írom), és van még dolgom elég, de pár napon belül kicsit tartalmasabban is jelentkezem.

Thursday, August 29, 2013

Apránként

Apránként képbe kerülök azért. Például sokáig tűnődtem, mi lehet az a widget vagy gadget, vagy mifene, ami nem működik itt oldalt (jobbra, középebbtájt), aztán beugrott, hogy a Twitter seed az. Azt írja a Blogger, hogy javasolja az eltávolítását. Hát jó. Majd holnap. Vagy holnapután.

Haladjunk ugyanis sorban, és jobb oldalt a szavazások vannak, amelyek, azt hiszem, immár vagy három éve lezárultak (ha ezt előre tudom, hosszabb kifutást adok nekik), úgyhogy épp ideje összegezni őket. Szóval tovább a hajtás után (vagy fordítva).

Tuesday, August 27, 2013

Életjel

Nem szeretem a változásokat (a változatos dolgokat igen, de az más kérdés). Most a Blogger felülete változott (az sem kizárt, hogy nem először), mióta legutóbb itt jártam, úgyhogy most kissé morcos vagyok, mert kereshetem a megszokott gombokat újra.