Tegnap kicsit berúgtunk Boomen kollégával: nem annyira, hogy most fájjon, de ahhoz eléggé, hogy ne emlékezzek, hány órakor értem haza. Valamikor tíz után, de még éjfél előtt. Most meg tárgyalásra megyek – szerencsére csak hallgatóságnak; azért nem szívesen tartanék most kiselőadást –, úgyhogy mára maradjunk is ennyiben. De aztán lehet, hogy ma-holnap-holnapután lesz még valami kis bejegyzést, csak épp ebben a pillanatban időből nem futja többre.
No comments:
Post a Comment