Na hogy áll a...? – és itt a ... helyén általában a Sárkány és Unikornis következik, a blogot érdemben követők néha a Százháborút kérdezik, megint mások pedig értőn már eleve úgy teszik fel a kérdést, hogy na, lesz idén bármilyen regény? Megint mások pedig inkább nem kérdeznek rá, mert azt gondolják, frusztrálna a kérdés, és lehet, hogy nekik van igazuk, mert néha már persze elegem van a témából, elsősorban olyankor, amikor nincs módom, erőm, időm írni (utóbbi kettő együtt teszi ki az elsőt), és ilyenkor persze hogy idegesít az egész. Most viszont nem ez az időszak van, sőt, villamoson, fürdőkádban, nagyjából bárhol és bármikor, amikor van egy szabad percem, már a Százháborún jár az eszem, és ha lehet, vesz is elő a füzetet és a tollat, folytatom az épp aktuális fejezetet.
Nincs már sok belőlük hátra. Többeknek elmondtam már, leírni viszont – igen, mondjuk azt: babonából – nem fogom, hogy egészen pontosan mennyi van hátra, de maradjunk annyiban, kevés. Vagy legalábbis nem sok. Emberileg-íróilag belátható mennyiség, innen már be kell tudni fejezni... nem, azért sem írom le, hogy mennyi idő alatt, de belátható idő alatt. Viszont. És ez rögtön ide kívánkozik. Viszont hangsúlyozom, amit eddig talán nem emeltem ki eléggé, hogy a Százháború egy kisregény: ahogy elnézem, valahol 250.000 leütésnél lesz a vége, ami a Hőseposznak kb. a fele. Ez azt jelenti, hogy még ha elkészül is, nem biztos, hogy önállóan megjelenhet – vékonyka kötet lenne. Megjegyzem, sorra jelennek meg vékonyka kötetek, szóval nem technikai, hanem kiadáspolitikai oka lenne, de sem egyikkel, sem másikkal nincs különben baj: itt is csak azért írok most erről, hogy mindenki képben legyen. A Delta vezetőivel sem beszéltünk még erről, hogy ha elkészül, akkor mi lesz. Előbb készüljön el, aztán kiderül.
Mások ugyanakkor kérdezték, hogy nem tudnám-e kibővíteni, vagy mondjuk hozzácsapni a Sárkány és Unikornishoz, ami eleve két kötet lesz (amelyekből az első félkész, a második meg lényegében teljesen), kötetenként kb. 600.000 leütés. Hát, mondom, nem, ugyanis akkor az SU első kötete ormótlanul vastag és túlsúlyos lenne, de még inkább azért, mert a történetek, bár összefüggnek, stílusukban, hangsúlyaikban nagyon eltérnek, szóval... ezt nem érezném jó döntésnek. De az igazi érv, lássam be én is, azt hiszem, az, hogy nagyon kis esélyt látok rá, hogy az SU is elkészüljön idén. Sajnos mindkét melóm tovább tart a tervezettnél (ami más szempontból persze nem baj, ne keseregjen az ember, ha foglalkoztatni akarják), így biztosan nem lesz időm alkotni, és csak az égiek a megmondhatói, mikor fejezhetem majd be a nagyregényt.
Na de ezt majd meglátjuk. Először valóban készüljön el a Százháború, aztán a többi kiderül. Egyébként ez a "készülés" az oka, hogy az utóbbi időben olyan gyakori a rövid, leginkább önreflexív bejegyzés: amikor lehet, inkább a regénnyel foglalkozom.
Ja igen, zárszóként: kedden megint elszabadulok másfél hétre a világ végére. Net lesz, blog lesz, regényírás lesz. Na hogy áll a...? – hát maradjunk ennyiben.
Nincs már sok belőlük hátra. Többeknek elmondtam már, leírni viszont – igen, mondjuk azt: babonából – nem fogom, hogy egészen pontosan mennyi van hátra, de maradjunk annyiban, kevés. Vagy legalábbis nem sok. Emberileg-íróilag belátható mennyiség, innen már be kell tudni fejezni... nem, azért sem írom le, hogy mennyi idő alatt, de belátható idő alatt. Viszont. És ez rögtön ide kívánkozik. Viszont hangsúlyozom, amit eddig talán nem emeltem ki eléggé, hogy a Százháború egy kisregény: ahogy elnézem, valahol 250.000 leütésnél lesz a vége, ami a Hőseposznak kb. a fele. Ez azt jelenti, hogy még ha elkészül is, nem biztos, hogy önállóan megjelenhet – vékonyka kötet lenne. Megjegyzem, sorra jelennek meg vékonyka kötetek, szóval nem technikai, hanem kiadáspolitikai oka lenne, de sem egyikkel, sem másikkal nincs különben baj: itt is csak azért írok most erről, hogy mindenki képben legyen. A Delta vezetőivel sem beszéltünk még erről, hogy ha elkészül, akkor mi lesz. Előbb készüljön el, aztán kiderül.
Mások ugyanakkor kérdezték, hogy nem tudnám-e kibővíteni, vagy mondjuk hozzácsapni a Sárkány és Unikornishoz, ami eleve két kötet lesz (amelyekből az első félkész, a második meg lényegében teljesen), kötetenként kb. 600.000 leütés. Hát, mondom, nem, ugyanis akkor az SU első kötete ormótlanul vastag és túlsúlyos lenne, de még inkább azért, mert a történetek, bár összefüggnek, stílusukban, hangsúlyaikban nagyon eltérnek, szóval... ezt nem érezném jó döntésnek. De az igazi érv, lássam be én is, azt hiszem, az, hogy nagyon kis esélyt látok rá, hogy az SU is elkészüljön idén. Sajnos mindkét melóm tovább tart a tervezettnél (ami más szempontból persze nem baj, ne keseregjen az ember, ha foglalkoztatni akarják), így biztosan nem lesz időm alkotni, és csak az égiek a megmondhatói, mikor fejezhetem majd be a nagyregényt.
Na de ezt majd meglátjuk. Először valóban készüljön el a Százháború, aztán a többi kiderül. Egyébként ez a "készülés" az oka, hogy az utóbbi időben olyan gyakori a rövid, leginkább önreflexív bejegyzés: amikor lehet, inkább a regénnyel foglalkozom.
Ja igen, zárszóként: kedden megint elszabadulok másfél hétre a világ végére. Net lesz, blog lesz, regényírás lesz. Na hogy áll a...? – hát maradjunk ennyiben.
No comments:
Post a Comment