Példa egy átlagos munkanapra

Elütögettem itt az időt M* kártyalapoknak a tervezői tanácsadásával (igen, én már tudom, hogy mi lesz a következő kiegészítő, és még az is lehet, hogy pár lapban benne lesz a kezem) meg minden egyébbel, mígnem aztán pár perce végre rávettem magam, hogy megnyissam a Sárkány és Unikornist. Tegnap be akartam gépelni egy papíron lévő jelenetet, de közben úgy éreztem, mégsem olyan jó, mint hittem, amitől kicsit fölment bennem a pumpa és egyben el is keseredtem, és ilyenkor jobb pihentetni a szöveget, mielőbb hosszabb időre elveszem tőle a saját kedvem. Aztán eltelt egy nap, és gondoltam, most nekiülök gépen.

Egy már meglévő jelenet átdolgozásáról van szó különben, az elmúlt napokban sokat bütyköltem a szöveget körülötte, ideje volt már átírni ezt is. Hát most megnyitottam, aztán egyszer csak fogtam és kitöröltem a mondott részletet. És láss csodát: így tökéletes. Az előtte lévő jelenetnek nagyon csattanós-sejtelmes zárómondata van, ami szinte ordít, hogy egy fejezetnyinél hosszabb szakasz zárása legyen, utána meg közjáték következik, ami egy nagyobb szakasz előtt áll, szóval egyszer csak kiderült, hogy a törölt részre semmi szükség. Sem a történethez, sem a karakterábrázoláshoz nem tesz úgy hozzá, hogy fájjon érte a szívem, illetve pont ezért semmi más, mint ballaszt, úgyhogy repüljön. Határozottan jót tett a dramaturgiának. Ilyenkor szeretném azt hinné, hogy azért küszködtem vele napok óta, mert tudat alatt éreztem, hogy nem kell.

7.551 leütéssel könnyebb lett így a szöveg, és szerintem most be is zárom, mert ez most akkor egy nap jó munka volt.